Lengyel Judit Blogja

A hűvösebb hónapokban a legmegfelelőbb táplálékokat a nehezebb, tartalmasabb levesek, és az élénkítő fűszerekkel, fokhagymával ízesített zöldségek, húsfélék jelentik. Ebben az időszakban fontos, hogy mindig meleg ételeket együnk, sült burgonya, sült tök, sült gesztenye, sült alma, és más sültek. A hangsúly télen mindig a melegítő jangételeken van, ezért kerüljünk minden nyers, hideg jin étel fogyasztását, mint a  nyers saláták, déligyümölcsök. A szervezetünknek a hidegben most több gabonafélére, melegítő fűszerre, sóra, olajos magra van szüksége. Sajnos azok hibásan gondolkodnak, akik a legnagyobb hidegben is délig kizárólag gyümölcsöt, gyümölcslevet fogyasztanak, amivel a szervezetüket továbbhűtik. A hidegben a megfelelő táplálékot a napi rendszerességgel elfogyasztott különféle gabonák, hüvelyesek, és az olajos magvak adják. Szintén fontos táplálékaink az olajos magvak hidegen préselt olajai. A meleg érzetet pedig a tűzenergia ételeinkbe történő bevitelével növeljük, azaz sütéssel, főzéssel, párolással. A táplálkozásunkat mindig az adott évszaknak megfelelő, és az adott földrajzi területen valóban elérhető, természetesen megtermő zöldségeket fogyasszuk, így télen az olyan télre eltett zöldségeket együk minél gyakrabban, mint a sárgarépa, pasztinák, zeller, cékla, fekete retek, káposztafélék, savanyított zöldségek. Így minden ezekből változatosan elkészített ételek megfelelőek, melegítőek lesznek a számunkra.

A vese és húgyhólyag (Víz elem) funkcióit erősítő, illetve a keringési rendszerének szabályozását segítő élelmiszerek:

(Víz/forrósító) párolt só, fahéj, csillagánizs, halféleségek, pisztráng, sonka, szalámi, felvágottak,

(Víz/melegítő) sertéshús, bárányhús, tojássárgája, padlizsán, mazsola, málna, köménymag, szegfűszeg, tökmag, szezámmag, tengeri só,

(Víz/semleges) köles, sárgarépa, szilva, szőlő,

(Víz/frissítő) csicseriborsó, lencse, szárazbab, árpa, búza, kelkáposzta, zöldbab, tejszín, vaj

(Víz/hűtő) szójaszósz, búzapehely, káposzta, vöröskáposzta, ásványvíz.

A barnarizs jótékony hatást gyakorol az egész emésztőrendszerre, mivel megnyugtatja és tisztítja. A kínai orvoslás a barnarizst tartja a legkiegyensúlyozottabb gabonafélének, édes íze, semleges energiája tápláló, gyomorerősítő, nyálkahártya bevonó, gyulladáscsökkentő, allergiaellenes hatása miatt. A főtt, sótlan rizs rendszeresen fogyasztva csökkenti a magas vérnyomást, almapürével fogyasztva pedig jótékony hatású a bélhurutokra. Az általános egészség állapotunkat megmutatja a rizs emésztésének képessége is, ugyanis sokunknál az évek múltával az életerő megfogyatkozik, ezért a barnarizs emésztésében nehézségek támadhatnak. Náluk a barnarizs huzamos fogyasztása esetenként okozhat szorulást, így számukra a basmati rizs a megfelelőbb gabonaféle, inkább ezt fogyasszák a barnarizs helyett.

Kuktában főzött barnarizs

Hozzávalók: 1 csésze barnarizs (Fém/frissítő), 2 csésze víz, 1 mk tengeri só (Víz/melegítő),

Elkészítése: Megmossuk és kuktafazékba tesszük a rizst, hozzáadjuk a sót, vizet és lassan felhevítjük. A sípoló jelzés után kis lángra állítjuk, majd még 50 percig főzzük. Ha elkészült, vegyük le a tűzhelyről és mielőtt kiengednénk a gőzt és kinyitnánk, hagyjuk 5 percig állni.  Nyáron időnként hosszú szemű rizst is használhatunk. Egy csésze nyers rizsből 3 csészényi főtt rizst kapunk. Egyszerre 3 csésze rizst is főzhetünk, mert a megmaradt rizs több napig eláll. Miután lehűlt, tegyük zárt edényben a hűtőszekrénybe.

Főtt rizs

Hozzávalók: 1 csésze barnarizs (Fém/frissítő), 2 csésze víz, 1 mk tengeri só (Víz/melegítő),

Elkészítése: A rizst megmossuk és lábasba tesszük, hozzáadjuk a vizet és a sót. Lefedjük, ha felforrt lassú tűzön egy óra hosszat főzzük, azonnal tálaljuk. Azonban a kuktában párolt rizs édesebb és több energiát ad, mint a főtt rizs. Esetenként a főtt rizst ehetjük úgy is, hogy főzés előtt enyhén megpirítjuk.

Puha barnarizs reggelire

Hozzávalók: 1 csésze barnarizs (Fém/frissítő), 5 csésze víz, 1 mk tengeri só (Víz/melegítő),

Elkészítése: A rizst krémszerűre főzzük, csak néhány szem marad egyben. Ha a kuktafazékban főzzük, és a víz túlforr, vegyük le a tűzről és hagyjuk lehűlni. Aztán megint tegyük fel és főzzük készre. Tápláló és ízletes reggeli étel. Különösen olyanoknak, akiknek nyelési nehézségeik vannak.

Aszalt szilvás barnarizs-krém reggelire

Hozzávalók: 1 csésze barnarizs (Fém/frissítő), 10 csésze víz, 0,5 csésze aszalt szilva (Fa/ semleges), 1 mk tengeri só (Víz/melegítő),

Elkészítése: A rizst szárazon arany barnára pirítjuk, hozzáöntjük a vizet, beletesszük a szilvát, és felforraljuk. Fedő alatt takarékon addig főzzük, amíg a víz fele el nem párolog. Hagyjuk kihűlni, majd tegyük a pépet muszlin anyagba, kössük be, és préseljük ki a levét. Újra melegítsük meg a krémet és tálaljuk. Étvágytalanság esetén fogyasszuk. A pép önmagában is ízletes, de formálhatunk belőle kis gombócokat vagy reszelt sárgarépával is megpárolhatjuk. Ízletes reggeli étel, alkalmas azok számára, akiknek nehezükre esik az evés. A rizskrém sok ember életét mentette már meg, olyanokét, akik különben már nem tudtak táplálkozni. Köretként adhatunk hozzá főtt mogyoróhagymát, apróra vágott petrezselymet vagy pörkölt napraforgómagot.

Barnarizs zöldségekkel

Hozzávalók: 1 csésze barnarizs (Fém/frissítő), 0,5 csésze fehér retek (Fém/frissítő), 0,5 csésze sárgarépa (Föld/Víz/semleges), 2 csésze víz, 1 mk tengeri só (Víz/melegítő),

Elkészítése: A rizst tegyük a kuktafazékba, hozzákeverjük a zöldségeket, majd a vizet, sót és megfőzzük, mint az egyszerű rizst. A só helyett tehetünk még a főzés előtt kis mennyiségű tamari szójaszószt, vagy a rizshez illő egyéb zöldségeket, mint zöldborsó, zöldbab stb. A lágyabb zöldségek, mint a hagyma vagy a zöld leveles zöldségek szétfőnének, ezért ezeket inkább ebből a fogásból hagyjuk ki. A zöldséges rizsbe tehetünk még szezámmagot, mandulát, fenyőmagot, azuki babot is.

A mák nemcsak élelmiszernövény, hanem kiváló hatású gyógynövény is. Régen az orvostudomány széles körben alkalmazta gyógyszerek alkotórészeként, így köhögéscsillapításra, görcsoldásra, vagy súlyos betegségekben érzéstelenítőként és fájdalomcsillapítóként. Ma főként a csontritkulás kezelésére használjuk, vagyis megelőzhetjük, ha hetente 3-szor fogyasztunk mákot, mákos ételeket. Általában ha az előrehaladott csontritkulásban szenvedők gyakrabban esznek mákos ételeket, akkor látványos javulásban lesz részük. Leginkább a mákot mézzel elkeverve fogyasztjuk, de számos étel készíthető belőle, mint például az olyan magyar különlegességek, mint a beigli, vagy a mákos guba, ezen kívül alkotóeleme a rétes, palacsinta tölteléknek, mákos tésztának, különböző kalácsoknak is. Töltelékként a darált mák akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy ízesítjük reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszel citromhéjjal, sütőtökkel. A csontritkulás megelőzésére vagy az állapot javítására ugyancsak kedvező hatású a gyógynövényboltokban kapható mákolaj. Az eredmény meggyőző, mivel a mákolajjal kezelt csontritkulásos beteg csontozata már 12-16 hónapos kezelést követően normális értéket mutatott  A mákolaj az olívaolajjal egyenértékű olaj, ezért étkezési célra is felhasználható, vagyis 1-2 mokkáskanállal a salátákra csepegtetve. Ennek az olajnak csak egy hibája van, levegő hatására gyorsan romlik, avasodik. Ezért inkább a magunk készítette mákos ételeket fogyasszuk.

Gyömbért leginkább télen, hideg időben meghűlés elkerülésére fogyasszuk, mivel élénkéti a vérkeringést és így belülről melegíti a testet. A nyersen lereszelt gyömbér élénkíti a vér és a testnedvek keringését, segít fellazítani és feloldani a stagnáló toxikus anyagokat, cisztákat, daganatokat stb. Anyagcsere fokozó és serkentő, ezért igen jó hatással van a gyomorműködésre, belekre és a keringésre. Emésztési zavarokra, görcsökre, hányingerre, meghűlésre, influenzára kiváló orvosság, és serkenti az izzasztást is. Kis gyömbért mindig adjunk a húsos ételekhez is, mert ezzel segítjük a beleket a hús mérgező hatásának a kiküszöbölésében. Teakészítés egyszerű, mivel 3 gr reszelt gyömbért 4 csésze vízben 10 percig lassú tűzön főzünk, majd mézzel, citrommal ízesítjük. A gyömbér csípős-édeskés ízét, illatos aromáját hamar megkedveltük és ma már sok étel, ital nélkülözhetetlen alkotórésze lett. De magunk is készíthetünk gyömbérteát a magunk termesztette gumókból. Bármilyen hihetetlen, ezt a növényt könnyen lehet cserépben, szobai körülmények között nevelni. A frissen vásárolt, szerteágazó gumót feldaraboljuk, mégpedig úgy, hogy mindegyik gumórészen legyen néhány rügy, melyek szemölcsszerűen kidudorodnak. A gyömbér gyökerei vízszintesen fejlődnek, ezért egy közepesen mély tálba ültetjük, az alján legyenek vízelvezető lyukak. A tálat háromnegyedéig feltöltjük laza, tápdús, némi agyaggal dúsított földdel, majd erre fektetjük a gumót rüggyel felfelé. A tetejére mindössze 3 centis földréteg kerüljön, lenyomkodjuk a földet, majd meglocsoljuk. Üveglappal vagy fóliával lefedjük, hogy kellő párában induljanak meg a hajtások. A párán kívül melegre és fényre is szüksége van a növénynek, ezért világos, napos ablak elé tegyük. Amint a hajtások úgy egy hónap elteltével előbújnak a földből, eltávolítjuk a borítást és továbbra is meleg, de tűző naptól óvott helyen tartjuk. A növény növekedése ősszel leáll, a levelek száradni kezdenek, ezután már nem szabad öntözni. A száraz időszakban fejlődik ki, illetve hízik meg az új gumó. Ha nem bolygatjuk meg a gyöktörzseket, és szárazon, hűvös helyen teleltetjük, akkor a következő évben már nagy eséllyel szép piros virágokat is hoz.